Hermann Tibor és Hödl Emil beszámolója 2022. december 8-án és 9-én rendezett skóciai PocketQube Workshopról, mely megjelent az Űrvilág űrkutatási hírportálon.
Megjelent: https://www.urvilag.hu/kis_ureszkozok_nagy_szerepe/20230104_pq_alkotok_egymas_kozott
Konferencia a PocketQube európai helyzetéről – beszámoló első kézből.
Több év után újra személyes jelenléttel tartották meg 2022. december 8-án és 9-én a PocketQube Workshopot az Alba Orbital szervezésében, a skóciai Glasgow-ban. Az Alba Orbital az a cég, mely korábban a SMOG-P-t és az ATL-1-et is pályára juttatta a kibocsátó szerkezetükkel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) készülő, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) és a H-Ion Kft. által támogatott MRC-100 műhold Föld körüli pályára juttatásával is a fent nevezett skót céget bíztuk meg. Ennek a műholdnak különlegességét az adja, hogy fedélzetén a BME-én kívül három egyetem modulja is elhelyezést nyert, nevezetesen a Szegedi Tudományegyetemé, a Debreceni Egyetemé és a győri Széchenyi István Egyetemé. Az ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet a helyzetstabilizáló alrendszer fejlesztésében vett részt.
A konferenciával egybekötve az integrálásra is lehetőséget biztosított az Alba Orbital. A BME kéttagú küldöttsége személyesen vitte Glasgow-ba az MRC-100 műholdat, hogy a kibocsátó szerkezetbe behelyezze. Az illeszkedési tesztre december 5-én került sor a cég székhelyén. Az albapodba való beillesztés során két kisebb hibát kellett orvosolni, melyek javítása könnyedén megoldható volt.
MRC-100 illeszkedési teszt. (Kép: Alba Orbital)
A cég képviselőivel való beszélgetés során derült ki, hogy a jelenlegi tervek szerint 2023 júniusában várható a start a SpaceX Falcon-9 rakétájával, vagy a Cape Canaveral-i vagy a Vandenberg űrközpontból. Nem közvetlenül a rakétából kerül pályára a szerkezet. Egy az Európai Űrügynökség (ESA) által támogatott „anyaműholdból”, az olasz D-Orbit cég által készített ION SCV-ről kerül a világűrbe MRC-100.
A kétnapos konferencián tizenhárom országból 145 fő vett részt. Az első napot Tom Walkinshaw, az Alba Orbital vezetője nyitotta. Az első előadás megtartására (invited speaker) előzetesen a PocketQube (PQ) műholdak fejlesztésében, a világelső SMOG-P megalkotásában elért eredményei alapján a Műegyetem képviselőjét kérték fel. Az előadó Herman Tibor, a BME doktorandusza volt. Beszélt a BME-n eddig elkészült PQ műholdakról, köztük a MRC-100-ról. A következő előadásban a török Hello Space-től Muzaffer Duysal tartott előadást az általuk készített 1 PQ méretű Lorawan hálózaton keresztül IoT szolgáltatást nyújtani képes Istanbul nevű műholdjukról.
Előadás az MRC-100-ról. (Kép: Alba Orbital)
A Delfti Műszaki Egyetemről Dr. Stefano Speretta beszámolt a Delfi-Pq műhold fejlesztéséról, valamint egy éves üzemeltetési tapasztalatairól. Az Alba Orbitaltól Dr. Constantin Constantinides az UNICORN-2 saját fejlesztésű PQ műhold platform üzemeltetési tapasztalatait mutatta be. A kerekasztal-beszélgetést követően a Bradford Egyetemről Dr. Viktor Doychinov a nyílt forráskódú, szabad hozzáférésű PocketQube fejlesztés részleteit taglalta.
A Tallinni Műszaki Egyetemről Anna Maria és Markus Mallt adott elő a pikoműholdak alkalmazhatóságáról. Ezután a román Romspace csapat mondta el saját PocketQube fejlesztéseik helyzetét. A délutáni előadásokban az ipari szereplők mutatták be munkájukat. Ezek között szerepelt gépi tanulás (Quub cég), műholdplatform és kibocsátó szerkezet (Alba Orbital), fedélzeti hajtómű (Ienai Space).
Életkép a konferenciáról. (Kép: Alba Orbital)
A pénteki konferencianapot Yasir Humad, a BME doktorandusza nyitotta, aki az MRC-100 fejlesztésében is közreműködött. Előadásában az MRC-100 fedélzetén lévő tudományos kísérleteket mutatta be. A C-Shark S.r.l-től Alessandro Fanni a pikoműhold-konstellációk alkalmazhatóságát mutatta be az IoT szolgáltatások terén. Ezután a CRP Technology képviselője, Jose A. Almenara a kompozit anyagok alkalmazási lehetőségeit részletezte a pikoműholdakban és kibocsátó szerkezetekben. Thomas Parry (Spherical Systems) a chip méretű pikoműholdak lehetőségeit mutatta be. A Luxemburgi Egyetemről Konstantinos Kanavouras és Citlali Bruce Rosete beszámolt az egyetemükön zajló PocketQube fejlesztésről. A délelőtt utolsó előadásában Maria del Mar Nunez Haro (Hydra Space) bemutatott néhány szimulációs szoftvert, a pikoműhold-kibocsátásokkal kapcsolatban.
A délutáni előadásokat Dr. Boaz Ben-Moshe az olasz Ariel Egyetemről kezdte, az ad-hoc földi állomás hálózatok előnyeiről. Catalin Chelmus, a román Students2Space képviselője bemutatta, miként vonják be középiskolai oktatási keretbe a PocketQube-okat. A román Nagyváradi CoderDojo-tól Daniel Erzse szintén részletezte a PQ kitek alkalmazását a román oktatásban és azon túlmenően is. A madiridi egyetemről a QubeeLab Space Club a helyzetstabilizálórendszer-fejlesztésükről beszélt. A konferenciát Tom Walkinshaw zárta.
Mutasd meg a PocketQube-od! (Kép: Herman Tibor)
A fenti felsorolásban csak címszavakban lehetett bemutatni a konferencián elhangzott előadások tartalmát. A konferenciai beszélgetések és előadások konklúziója, hogy az ESA egyre nagyobb mértékben támogatja a PQ fejlesztéseket. Megállapítható még az is, hogy az űripari és hozzá kapcsolódó üzleti szereplők egyre több, kifejezetten PocketQube-okra szánt termékkel vannak jelen a piacon. Az eredeti célon, vagyis az oktatásban való alkalmazáson túl, a PocketQube szegmens megtalálta a helyét a műholdas piacon és jelentősége egyre nagyobb, még sok lehetőséget rejt.
Herman Tibor (doktorandusz)
Hödl Emil Viktor (tanszéki mérnök)
