Az egyre növekvő felhasználói igények kielégítésére egyre több elektronikus áramkört helyezünk el egy eszközben, illetve egyre több eszközt sűrítünk egy berendezésbe. Ezen elem- és alkatrészsűrűség-növekedés miatt, egyre többször fordulna elő, hogy az egyes eszközök megzavarnák egy másik áramkör működését, ha a berendezéseinket nem terveznénk EMC, jel- és power-integritás szempontok alapján. Egy valóságos áramkör számos olyan alkatrészt kell, hogy tartalmazzon, amelyek nem a funkcionalitást, hanem az eszköz környezetével való együttélést biztosítják. Európában és a világ más tájain is csak akkor lehet egy adott eszközt piacra vinni, ha az megfelel a szigorú elektromágneses kompatibilitási követelményeknek. Az eszközfejlesztés akkor tud hatékony lenni, ha már a tervezési fázisban is ismerjük egy adott áramkör, eszköz vagy egész berendezés elektromágneses zavarérzékenységét és kibocsátását. Erre a legjobb mód a szimuláció, amellyel előre meg tudjuk mondani az áramkör várható viselkedését. A modern szoftverek számos modellezési és számítási lehetőséget nyújtanak, melyek ismerete elengedhetetlen az EMC és jelintegritás tervezésben. Ilyen tudással rendelkező mérnökből nagyon nagy hiány van az iparban, éppen ezért nagy a kereslet irántuk. A tantárgy célja ezen űr betöltése, együttműködve a Bosch EMC csoportjával.
A tantárgy előadásában a hangsúly a gyakorlati hasznosságon van. A fő célunk, hogy a tárgyat elvégző hallgatók magabiztosan kezeljenek egy nagyfrekvenciás tér- és áramkörszimulátort. El tudják dönetnei, hogy a számos megoldási és beállítási lehetőség közül melyiket válasszák, hogy gorsan és pontos eredményhez jussanak. Ezen cél elérése érdekében némi elméleti összefoglalót adunk, és ezzel párhozamosan számos különböző eszköz modellezésén keresztül mutatjuk be a gyakorlati alkalmazást. Az elméleti részeknél nem kívánjuk levezetésekkel és bonyolult összefüggésekkel terhelni a hallgatóságot, helyette illusztratív példákon keresztül kvantitatíve mutatjuk be az egyes módszereket, ezzel is előkészítve a gyakorlati alkalmazást.
A számonkérés fajtája és menete, egy darab szabadon választható eszköz vagy berendezés szimulációjának elkészítése és bemutatása a vizsgaidőszakban. A házi feladatként vizsgálandó eszköz lehet a hallgató által hozott, illetve választható az általunk és a Bosch által felkínált témák közül.
Ha olyan áramkört, vagy eszközt szeretnél készíteni, amelyet el is szeretnél adni, akkor ezt a tantárgyat mindenképpen érdemes meghallgatnod!
|
|
Leírás...
Leírás...
A mérnöki gyakorlatban elterjedten használnak végeselem-programot egy tervezett eszköz fizikai működésének előzetes modellezésére. A „nagy tudású” és rendkívül összetett szimulációs szoftver hatékonyságáról kialakított kép azonban csalóka. Itt ugyanis nem elég csupán a szoftver kezelőfelületét elsajátítani! A mérnök-felhasználó a modellalkotásnak és az eredmények értékelésének is tevékeny részese. Ehhez nem csak a szimulált folyamat fizikájával kell tisztában lennie, de alaposan ismernie kell az adott szoftver mögött rejlő modellezési eljárás matematikai elvét, képességeit és korlátait is.
Tárgyunk célja, hogy a villamos-, vagy gépészmérnök hallgatót megismertesse a végeselem módszer elektromágneses alkalmazásával. A terület néhány jellemző gyakorlati problémájának megoldásán keresztül bemutatjuk a végeselemes modellezés helyes használatának – a modellalkotástól a számítás elvégzésén keresztül az eredmények értékeléséig terjedő – teljes folyamatát.
Egy megfelelően egyszerűsített gyakorlati modellezési feladat megoldása végeselem módszerrel, a megoldás dokumentálása és bemutatása előadás formájában. A feladatkiírás – akár a hallgató ötlete és igénye alapján – közös megegyezéssel történik. A feladatmegoldáshoz rendszeres konzultációt biztosítunk.
Programozás alapjai II. német nyelven, villamosmérnök és informatikus szakos hallgatók számára, csak a tavaszi félévben
Informatikusoknak: Előadás: hétfőnként 8:15-10:00
Labor gyakorlat: Szerdánként 8:15-10:00
Táblás gyakorlat: Keddenként 10:15-12:00
Tantárgyi adatlap: VIIIAA00 1. NagyZH: 7. hét ... 2. NagyZH: 14. hét ... |
Villamosmérnököknek: Előadás: hétfőnként 8:15-10:00
Labor gyakorlat: Szerdánként 10:15-12:00
Táblás gyakorlat: Keddenként 12:15-14:00
Tantárgyi adatlap: VIAUAA00 1. NagyZH: 7. hét ... 2. NagyZH: 14. hét ... |
A ZH-n való részvételhez szükséges egy fényképes igazolvány (személyi, hallgatói kártya, útlevél jó, DE: diákigazolvány NEM jó), valamint a laborvezető nevének ismerete. Az ZH-n használható a kiadott C/C++ összefoglaló. A C++ összefoglalót egy kétoldalas lapra kell nyomtatni, hasonlóan a C összefoglalót is. Az összes lapon szerepelnie kell a hallgató nevének.
Utolsó nagyházi-bemutatási lehetőség: 2016. 14. hét. péntek 12:00, V1. 108
Napjainkban a vezeték nélküli energiaátvitel robbanásszerű fejlődés előtt áll. A "mindenütt jelen lévő energia" technológiája eddig soha nem látott mobilitást kölcsönözhet eszközeinknek, járműveinknek. Ezzel együtt megoldhatja, vagy legalábbis csökkentheti a villamosenergia tárolásának mindmáig létező problémáját. Éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy a jövő villamosmérnöke tisztában legyen ezen technológia lehetőségeivel, elméleti hátterével és gyakorlati-tervezési kérdéseivel. Mivel a területnek egyaránt vannak villamosenergetikai, térelméleti és nagyfrekvenciás technológiai vonzatai, ezért a tárgyat a két tanszék (HVT és VET) közösen oktatja. Az órák egy részét tanszéki laborban tartjuk, ahol rendelkezésre áll egy oktatási célra készített kísérleti WPT berendezés.
A tantárgy laboratóriumi gyakorlatok keretében megismerteti a hallgatókat azokkal a mérnöki feladatokkal, amelyek a világűrben alkalmazásra kerülő elektronikus berendezésekkel kapcsolatosan leggyakrabban felmerülnek. Ezen kívül betekintést nyújt az űreszközökkel kapcsolatos földi berendezések egyes tervezési és mérési eljárásaiba is. A laboratóriumi gyakorlatok jól kiegészítik mindazokat az ismereteket, amelyeket az Űrtechnológia című tantárgy előadásai során elméletben hallottak. A félév folyamán olyan, konkrét áramkörökkel kapcsolatos tervezési, építési és mérési feladatokat kell megoldani, amelyek jól reprezentálják az egyes űrtechnológiához kapcsolódó mérnöki problémákat. Ebben a konstrukcióban a kisebb részegységek szerepe a nagyobb rendszerekben is jobban megérthető, megvilágítja az összefüggéseket és gyakorlati képzést is nyújt. A mérések a tanszéki űrkutató csoport egyes laboratóriumaiban zajlanak és felölelik az energiaellátás, a kommunikáció, a mérés-adatgyűjtés, az energia előállítás és tárolás valamint a fedélzeti számítógépek témakörét. A hallgatók elmélyíthetik a laboratóriumi műszerekkel történő mérésekre vonatkozó ismereteiket is, kiegészítve mindazt amit az alaplaboratóriumokban már megtanultak.
Napjainkban az információs rendszerek sebességével szemben támasztott követelményeink folyamatosan növekednek. Ezen igények kielégítése csak a frekvencia és sávszélesség növelésével lehetséges. Azonban a rádiófrekvenciás és mikrohullámú áramkörök valamint rendszerek működésének leírása, és így tervezése a hagyományos elektronikai szemlélettel (módszerekkel) nem lehetséges. Éppen ezért a tantárgy célja a mikrohullámú áramkörök és rendszerszemlélet megismertetése a hallgatósággal. A félév során bemutatásra kerülnek a mikrohullámú távközlési rendszerekben használt legfontosabb aktív és passzív áramköri elemek, azok működésének elmélete és a tervezésükhöz szükséges alapvető módszerek. A tárgy betekintést nyújt a napjainkban leggyakrabban alkalmazott mikrohullámú áramkör- és térszimulációs szoftverek kezelésébe, illetve áramkör tervezési példákon keresztül mutatjuk be a mérnöki gyakorlatban felhasználható módszerek hatékonyságát és alkalmazhatóságának előnyeit.
Számos hazai és külföldi vállalat keres és alkalmaz mikrohullámú áramkörismerettel és nagyfrekvenciás rendszerszemlélettel rendelkező mérnököket. Így a tantárgyat elvégző hallgatók az iparban magasra értékelt tudásra tesznek szert, mely önmagában biztosítja a munkaerőpiacon való helytállásukat.