Elemek szűrése dátum szerint: március 2017

"A hírközlésnek van múltja, jelene és jövője."

Elvesztél a specializációk között? Nem tudod, hogy mi lenne a jó döntés? Segítünk a választásban!

Magyarország a 60-as, 70-es évektől kezdődően a rendszerváltásig a keleti blokk rádióstechnikai és mikrohullámú nagyhatalma volt, de világviszonylatban is színvonalas és elismert berendezések készültek idehaza. A Villamosmérnöki és Informatikai Karon végzett hallgatók igen jelentős része ezen a területen helyezkedett el. A rendszerváltást követő évek privatizációja, vállalatbezárási és -leépítési hulláma után a vezetékes és vezetéknélküli szolgáltatások megjelenése jelentették a fő motort a nagyfrekvenciás és távközlési mérnök-képzéshez. Napjainkban a hálózati szegmens a maga robbanásszerű bővülésével és fejlődésével megmaradt, és kiegészült számos további területtel úgy, mint a járműipar, orvosdiagnosztikai és gyógyászati berendezések fejlesztése, polgári távérzékelési igények.

Azt a szakmaterületet, ami az információ megszerzésével, továbbításával, feldolgozásával és megjelenítésével foglalkozik összefoglaló néven infokommunikációként szoktuk emlegetni, melyhez karunkon egy teljes specializáció kapcsolódik. Az Infokommunikációs rendszerek specializáció hagyományosan három tanszék (HVT, HIT, TMIT) összehangolt és egymásra épülő munkájaként áll elő. Azonban látható, hogy a teljes szakmaterület hatalmas, és az összes többi tanszék, és ágazat területével összekapcsolódik, mivel minden elektronikus berendezésben információt viszünk át valamilyen fizikai jelkészlet segítségével (feszültség, vagy áram).

Az infokommunikáción belül mi az információ megszerzésének néhány részterületén, és az információ továbbításának fizikai részén dolgozunk, vagyis az átvitelhez szükséges hardverelemek tervezésével és megvalósításával, a fizikai közegekkel, az információt hordozó modulációval, a jelek detektálásával és feldolgozásával (tömörítés és hibajavítás) foglalkozunk. Amikor létrejön az adatkapcsolat (csatorna), amin már tetszőleges információt lehet továbbítani, átadjuk a stafétát a Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszéknek (HIT). Ők elosztják a fizikai erőforrásokat, megszervezik a közeghozzáférést, az adatokat szétválogatják fajták szerint, virtuális csatornákat képeznek, protokollokat alakítanak ki, az egyes berendezésekből hálózatokat szerveznek és megtervezik az adatok továbbításának útvonalát. Ezt követően jön a Távközlési és Médiainformatika Tanszék munkája, akik a hálózatokon különböző szolgáltatásokat alakítanak ki, ma már akár helyfüggően. Az egyes tanszékek munkája természetesen a határterületek mentén jelentős átfedésben van  egymással, azonban az mindenképpen elmondható, hogy a HVT és HIT hagyományosan inkább a vezetéknélküli, míg a TMIT inkább a vezetékes technológiák területén mozog. Ha a hálózati rétegek szintjén tekintünk a tanszékek tevékenységére, akkor a következő mondható:

  • HVT: fizikai (1.) és adatkapcsolati réteg (2.),
  • HIT: adatkapcsolati (2.) és hálózati réteg (3.), 
  • TMIT: hálózati (3.), viszony (4.) és felsőbb rétegek.

Ebből kifolyólag nálunk a legtöbb esetben a hardveres és beágyazott programozás ismeret dominál, a HIT-nél inkább a beágyazott programozás és a magasabb szintű programozási nyelvek ismerete, míg a TMIT munkájához már a mérnök-informatikus, és programozói ismeretek szükségesek.

Az infokommunikáció főbb területeinek tevékenységei:

Információ megszerzése:

  • RADAR-ok: Képalkotó, detektáló, időjárás-, forgalom monitorozó és irányító, járműipari, egészségügyi, passzív feltérképezés, SONAR; (HVT)
  • Stúdió kamerák, camcorderek (HIT)
  • Akusztika, hangtechnika (HIT, TMIT)
  • Nagyfrekvenciás érzékelők (szenzorok) (HVT, HIT)
  • Pozícionálás (HVT, HIT, TMIT)

Információ feldolgozása:

  • Hang-, kép-, videó- és adattömörítés (HVT, HIT)
  • Hibajavító kódolás (HVT, HIT)
  • Demoduláció, detekció, illesztett szűrés (HVT, HIT)
  • Mozgásfelismerés, mintázatfelismerés (HIT, TMIT)

Információ átvitele:

  • Rádiós és vezetékes közeg átviteli tulajdonságai (HVT)

A magterületekhez kapcsolódóan számos további izgalmas peremterülettel is foglalkozunk:

  • Vezetéknélküli energiaátvitel,
  • Roncsolásmentes anyagvizsgálat,
  • Metaanyagok tervezése és alkalmazása,
  • Anyagparaméterek mérése és számítása.

Mitől működik egy áramkör?

A "papíron" megtervezett áramkörök laborkörülmények között lehetnek működőképesek, de kereskedelmi forgalomba általában nem hozhatóak. Egy valódi, eladásra szánt hardver összes alkatrészének körülbelül a felét teszik ki azok az elemek, melyek az áramkör funkcionalitásaiért felelősek. Az alkatrészek másik felére az EMC (Elektromágneses Kompatibilitás), a jel- és teljesítményintegritás, ill. tartalékolás miatt van szükség. Az EMC alatt az elektromos és elektronikus berendezések elektromágneses környezetükben való funkciójuk szerinti működését értjük. Amikor egy berendezésen belüli működésről van szó, akkor beszélünk jelintegritásról. Az alkatrészszám alapján látható, hogy a funkció megvalósítása, és a helyes működés elérése hasonlóan fontos, valamint egyik sem létezhet a másik nélkül. Az EMC, és jelintegritásra való tervezés sok esetben az antennatervezés inverz feladata, amely tehát így szorosan kapcsolódik a tevékenységi körünkhöz, kompetenciaterületünkhöz. A nagy megbízhatóságú áramköröket igénylő iparágak (járműipar, hadiipar, űripar, telekommunikációs gerinchálózatok, kritikus infrastruktúrákban üzemelő berendezések, ipari felhasználású berendezések) igényeinek kielégítésére az eszközöket tartalékolással, redundáns kialakítással tervezzük.

Tehát a fenti két – első pillantásra – szűkebbnek látszó terület valójában a teljes villamosmérnöki tevékenységet magában foglalja, és átszövi a szakmát.

Milyen tárgyak vannak a specializáción, ill. azon belül a Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások ágazaton?

Az ágazaton a „Nagyfrekvenciás rendszerek”, illetve az „Űrtechnológia” című tantárgyat oktatjuk, amelyben megismeritek azt a szemléletmódot, és azokat a nagyfrekvenciás technikához kapcsolódó alapfogalmakat, amelyek valamennyi nagyfrekvenciás területen dolgozó mérnök számára szükségesek. A „Nagyfrekvenciás rendszerek” tárgy alapvető hangsúlyt fektet azon jelenségek bemutatására, amikkel egy RF mérnök nap, mint nap találkozik. Legyen az egy jel-zaj mérleg felállítása, egy impedancia-illesztési feladat, vagy akár egy antennarendszer megtervezése és megépítése. Bemutatjuk azokat az alapvető RF rendszer építőköveket, amelyekkel a legmagasabb komplexitású rádiós rendszerekben is találkozhattok. A magas integráltsági fokú, és nagy megbízhatóságú áramkörök tervezésével pedig „Űrtechnológia” című tárgyunkban találkozhattok elsőként, ahol megismeritek azokat az alapvető tartalékolási, és biztonsági szintre tervezési feladatokat, amelyek minden minősített elektronikus berendezés tervezésénél alapvetőek (legyen az akár orvosi, járműipari, űripari, nukleáris vagy más biztonságkritikus alkalmazási környezet).

Az ESA közös oktatási programja, egyetemi hallgatóknak (BEXUS). A filmben a tanszék Biodos projektjének hallgatói is láthatók.

A specializáció oktatásában komoly hangsúlyt fektetünk az elméleti tudás megszerzése mellett a gyakorlati készségek fejlesztésére is (mérés, áramkörélesztés, forrasztás, hibakeresés stb.), amelyek minden mérnök számára elengedhetetlenek. Ezen készségek elsajátításához segít hozzá a „Témalabor, illetve az „Önálló Laboratórium” tantárgy, melyek keretében olyan önálló mérnöki feladatokat kapsz, és oldasz meg, amelyek a jó mérnökké váláshoz elengedhetetlen gyakorlati tapasztalatot nyújtanak. A kötelező órai kereteken kívül számos olyan szakmai szabadon választható tárgyat kínálunk, amelyek nagyban segítik a szakmai fejlődésedet:

Mi a jó választás?

Általánosan elmondható, hogy bármelyik ágazatra is jelentkezel, az elhelyezkedés, és az izgalmas munka adott lesz. Igazából nincs jó vagy rossz választás. Inkább csak az a kérdés, hogy melyik terület az, amelyikben tényleg szívesen tevékenykednél. Ne hagyd, hogy a nehéz és sokszor unalmasnak tűnő alapozó tantárgyak elvegyék a kedvedet egy-egy ágazattól, mert most következik számodra az igazi ugrásszerű szakmai fejlődés a szaktárgyakon, önálló feladatokon, és laborokon keresztül.

Az elmúlt években elkezdett kialakulni a hallgatók körében az a nézet, hogy nálunk szinte bármivel lehet foglalkozni, a hardverektől kezdve a nagy sebességű beágyazott rendszereken át izgalmas egyedi alkalmazásokkal bezárólag. Ezt a sokszínűségünket mindenképpen szeretnénk megtartani, sőt tovább építeni.

Csatlakozz hozzánk, építsük együtt a jövőnket!

Kategória: Hírek
csütörtök, 23 március 2017 13:08

Mesterpróba 2017

Tanszékünk közreműködésével idén is megrendezésre kerül a Mesterpróba konferencia. Várjuk az MSc-s hallgatók (leendő doktoranduszok) és elsőéves doktorandusz hallgatók jelentkezését. A konferenciára 2017 április 16-ig lehet jelentkezni. További részletek a www.mesterproba.hu honlapon.

Kategória: Hírek